Friss hírek

Talaj ürülékében, Interjú – Talaj: élő kincs a talpunk alatt

A hatás mechanizmusa szerint[ szerkesztés ] A közvetlen trágyák szerves, illetve ásványi alkotói olyan, a talajból nem kellő mennyiségben felvehető anyagok, amelyek előnyösen hatnak a termesztett növények fejlődésére.

Ezeket két nagy csoportra bontják: az egyoldalú trágyák hatása pusztán kémiai: ezekből a tápanyagok egyszerűen kioldódnak; a teljes trágyák nemcsak tápanyagot szolgáltatnak, de fizikai hatásuk is kedvező. Teljes trágya az istállótrágya, a keveréktrágya, bizonyos esetekben a fekália emberi ürülék és a zöldtrágya.

Az egyoldalú trágyákat a bennük domináns tápanyagok szerint nevezzük meg.

talaj ürülékében

talaj ürülékében Fő típusaik a nitrogén- a foszfor- és a káli-trágya. A közvetett trágyák nem juttatnak a talajba plusz tápanyagokat, de vagy elősegítik azok kioldódását a talajban oldhatatlan, illetve a növények számára fel nem vehető formában előforduló tápanyagokat mobilis, felvehető formába alakítjákvagy a talaj fizikai tulajdonságait, szerkezetét befolyásolják a növény számára kedvezően. Kémiai talaj ürülékében szerint[ szerkesztés ] A szervetlen trágyák amint ezt nevük is mutatja gyakorlatilag nem tartalmaznak szerves anyagokat; a talajból hiányzó tápelemeket szervetlen vegyületekkel pótolják.

Két nagy csoportjuk: a természetes szervetlen trágyák olyan kőzetek pl. Ez a folyamat többnyire viszonylag lassú, ezért az ilyen szervetlen trágyákból általában nagyobb mennyiséget helyeznek ki, viszont az hosszabb időre ellátja a növényeket a rá jellemző tápelemmel mészkő, márga: kalciumapatit, foszforit: foszfor stb. Műtrágyákkal elsősorban a három makrotápelem: a nitrogéna foszfor és a kálium talaj ürülékében biztosítják, de egyúttal a gyártás melléktermékeiként fontos mikrotápelemeket is bejuttatnak velük a talajba.

E két nagy csoporttól messze elmaradt a főleg nyomelem-trágyázásra használt ipari melléktermékek vörösiszapércbányászati meddő jelentősége. A káliumpótlásra használt fahamu szerepe az ókorig volt jelentős. A szerves trágyák két nagy csoportja az állati, illetve a növényi eredetű trágyáké.

VÍZÖNELLÁTÓ -Az ürülék(hez)től való (v)iszonyunk

Az állati eredetű trágyák különféle haszonállatok kihelyezés előtt többnyire kezelt, más anyagokkal kevert ürülékei. Az ilyen trágya értéke egyrészt az állat fajtájától, másrészt a feletetett takarmánytól függ.

Utolsó módosítás Tele van élettel, a mikroszkopikus méretű organizmusoktól kezdve a nagyobb emlősökig, amelyek mind kölcsönhatásban állnak egymással a hasonlóan gazdag mikroélőhelyeken. Kölcsönhatásuk élelmiszert és rostokat, tiszta vizet, tiszta levegőt és szintetikus vegyi anyagoktól mentes ipari folyamatokat, sőt számos betegség ellen még orvosságot is biztosít számunkra.

Az ókori görögök és rómaiak már az i. Valamennyi trágyaféle közül talaj ürülékében legrégebben alkalmazott és ma is még a legfontosabb az istállótrágya, amit az állati ürülékből ide értve a vizeletet is és az alomból kevernek össze.

Kevés benne a foszfor, de sok a nitrogén és a kálium. A vizelet nitrogén-tartalma gyorsan nitráttá alakul; a szilárd ürülék tápanyagai lassabban bomlanak, hatásuk elhúzódó.

Az istállótrágya értékét befolyásolja az alom jellege; annál többet ér, minél jobban felszívja a vizeletet, minél jobban elegyedik az ürülékkel és minél több növényi táplálékot tartalmaz. A képződő istállótrágya vagy hosszabb ideig hónapokig az állatok alatt az istállóban marad, vagy naponta kihordják a trágyatelepre. A trágyatelepen a trágyát kezelik, ügyelve arra, hogy nitrogéntartalmát a talaj ürülékében megtelepedő baktériumok ne szabadítsák talaj talaj ürülékében a trágya bomlását fékezzék.

A trágyát gyakran márgával rétegezik; a fejlődő ammóniát gipsszelszuperfoszfátgipsszel vagy kainittal kötik meg. Egy jármos marhára naponta 0, kg számítandó. A bomlás előrehaladáaa szerint megkülönböztetjük a frissporhanyóaz talaj ürülékében és a szalonnás trágyát.

Érték a talpad alatt! Rajta élünk, járunk, esszük a rajta termett növényeket, rá építjük házainkat, útjainkat, a tápanyagok körforgásának alappillére, elnyeli a napból érkező káros sugárzás nagy részét, csökkenti a hőingadozást, állatok élő- és búvóhelye. A válasz kézenfekvő, mégsem gondolunk bele, mennyi mindent jelent nekünk a talaj.

A friss trágya legfeljebb igen kötött földre alkalmazható. A mi viszonyaink között legcélszerűbb a porhanyó trágya, mert hatása tovább tart, mint az éretté — utóbbi erélyesen, de rövidebb ideig hat.

Interjú – Talaj: élő kincs a talpunk alatt

A szalonnás trágya a talajban elszenesedik, ezért nem jó. A trágyát havonta ki kell hordani, és kihordáskor a szántóföldön egyforma távolságra kis kupacokba talaj ürülékében, hogy az egész területet egyenletesen trágyáztassuk. A kupacokat minél hamarabb el kell teregetni, különben a helyükön buja foltok keletkeznek.

Az elteregetett trágya hosszabb ideig hagyható alászántatlanul, mely esetben hatása gyors, erélyes, de rövid ideig tartó, amiért is a mi viszonyaink között, tekintettel arra, hogy csak hosszabb időközökben talaj ürülékében a talajt, célszerűbb a trágyát, amint csak lehet, azonnal alászántani. Csak oly mélyen szabad alászántani, hogy a levegő hozzáférhessen, különben nem képes bomlani kötött talajbankönnyűben talaj ürülékében.

A fészkes trágyázás abból áll, hogy a trágyát az egyes növények tövéhez juttatjuk; alkalmazást nyer különösen a burgonya - és a kukorica - továbbá a tök - és dinnyetermelésnél.

Katasztrális holdanként q gyenge, q középszerű, q-n túl erős trágyázás. Az istállótrágya hatása évre terjed. A híg trágyát állati ürülék semmi vagy nagyon kevés alommal, vízzel felhígítva ott alkalmazzák főleg rétek trágyázására, ahol sok az állat és a rét és kevés a szántóföld.

  • Trágya – Wikipédia
  • Ürülékünkhöz való viszonyunkban egyes összefüggések felismerésére nagyon hasznos a következő szöveget elolvasni és tartalmán elgondolkozni.
  • Talaj ürülékében.

Az emberi ürülék egyike a legértékesebb trágyaféléknek, mert az emberi táplálék jóval több nitrogéntfoszforsavat és káliumot tartalmaz, mint az állatok takarmánya és ennek megfelelően az ürülék talaj ürülékében gazdagabb lesz ezen anyagokban. Magyarországon, illetve Európában egészen a Az emberi ürülék különböző módon gyűjtendő és ennek megfelelően alkalmazásának módja is más-más.

Az emberi ürülék magas víztartalma miatt messze történő szállítást nem bír el, amiért is megpróbálták víztartalmának nagy részétől megfosztani és így könnyen szállíthatóvá alakítani. Az ilyen trágya neve poudrette. A komposzt- vagy keveréktrágya a gazdaságban előforduló, különben értéktelen hulladékok korhadási terméke földdel keverve.

Az egyoldalú vagy mesterséges trágyafélék a talaj fizikai tulajdonságait nem befolyásolják és csakis a bennük foglalt tápanyag által hatnak. A legfontosabb növényi tápanyagok szerint, amelyeket a trágyázással pótolnunk kell, megkülönböztetjük a nitrogén- foszforsav- és kálitrágya-féléket.

SDG 2. cél: Harc az Éhezés ellen 4 - Dr. Gyulai Iván - Ökopódium, Budapest, 2017.04.06.

A nitrogéntrágya-félékhez tartozik a chilei salétromkénsavas ammóniák, a vér- és a szaruliszt. Az ammóniáknak előbb salétromsavvá kell átalakulnia, csak azután vehetik fel a növények, ezért hatása lassabb mint a chilei salétromé; meszes légjárható talajban átalakulása gyorsabb, kötött mészszegény talajban lassabb. E két utóbbiban a nitrogén organikus alakban fordul elő és ezért hatása szintén lassabb, mint a salétromé.

Az egyoldalú nitrogéntrágya a növényeket bujább fejlődésre készteti, a termés mennyiségét jelentékenyen fokozza, gyógyszer gyermekeknek a férgektől, hogy egyéb tápanyagokban nincs hiány; a minőségre vagy nincs befolyással, vagy gyengíti azt; erős nitrogéntrágya a cukorrépában a cukora burgonyában a keményítő mennyiségét csökkenti.

A chilei salétrom sikerrel alkalmazható gyenge vetések feljavítására talaj ürülékében.

talaj ürülékében

Míg a többi műtrágya mindig a vetés előtt alkalmazandó, a salétrom fejtrágyaként is használható. A talaj ürülékében talaj ürülékében a foszforsavat nagyobb mennyiségben tartalmazó anyagokból készülnek, amilyen a csontamely vagy mint szuperfoszfát, vagy mint csontliszt használatos, a csontszéna koprolitokaz ásványi foszfátok és a Thomas-salak. A foszfor trágyákat a A foszfortrágyák a termésnek úgy a mennyiségére, mint a minőségére kedvező hatással vannak, ezenkívül gyakran az érést is gyorsítják, ellentétben a nitrogéntrágyákkal, melyek az érést késleltetik.

talaj ürülékében

Azon trágyafélék közül, amelyek nitrogént és foszforsavat tartalmaznak, megemlítendő a guano és az annomiák-szuperfoszfát. A káli-trágyák közül a legrégebben használtak a fahamumely igen kedvező hatást szokott gyakorolni a legkülönbözőbb növényekre, ami könnyen érthető, mert a káliumon kívül az egyéb ásványi eredetű növényi tápanyagokat is tartalmazza; a kőszénhamu csak igen kötött talajok lazítására használható, trágyázó hatása nincs.

A tulajdonképpeni káli-trágyák ez idő szerint talaj ürülékében stassfurti kálisókmelyeket roppant mennyiségben bányásznak.

Talaj ürülékében. Trágya – Wikipédia

A különböző kálisók közül talaj ürülékében trágyázás szempontjából a kainit és a kénsavas kálium. A mesterséges trágyafélék a chilei salétrom kivételével mindig a vetés előtt hintendők el és vagy aláboronálandók, vagy, ami még jobb, sekélyen alászántandók. A felhasználandó mennyiség meglehetős széles határok között mozog.

talaj ürülékében

A közvetlen és közvetett talaj ürülékében között mintegy átmenet a zöld trágya, amikor valamely növényt azon célból termesztünk, hogy a fejlődés bizonyos fokán, leggyakrabban a virágzás vége felé, alászántsuk. Ha nem pillangós virágú növényt használunk zöld trágyául, akkor csakis a humuszt szaporítjuk és ezzel a talajban lévő tápanyagok nagyobb mérvű feloldását mozdítjuk elő, a hatás tehát közvetett; ellenben ha talaj ürülékében virágú növényt termesztünk zöld trágyául, akkor a talaj nitrogénkészletét is növeljük.

Schultz-Lupiz érdeme, hogy a gazdaközönséget a nitrogénpótlás e módjára felhívta. A közvetett trágyafélék közül legfontosabbak a gipsz- és az égetett mész. A gipszet már a Az itt elért kedvező eredmény után más vetemények alá is megpróbálták, de nagyon kevés eredménnyel, úgy hogy talaj ürülékében gipsz ma is a herefélék speciális trágyájául tekinthető.

Talaj ürülékében. Interjú – Talaj: élő kincs a talpunk alatt

Nem hat azonban minden talajon egyformán, mert előfordul, hogy talaj ürülékében hatással sincs, máskor meg csak a víztartalmat fokozza. A gipszezett herétől az állat könnyebben felfúvódik mint a nem gipszezettől. Legcélszerűbb ősszel elhinteni, katasztrális holdanként 1, q-t.

Talaj ürülékében égetett mész a talaj tevékenységét fokozza, gyorsítván az elmállást és a korhadást, ezenkívül a kötött talaj fizikai tulajdonságait javítja. Mészszegény agyagtalajokon a mész igen jelentékeny hatást szokott gyakorolni, figyelembe veendő azonban, hogy ez a talajerő rovására megy, s ha trichocephalic tevék kívül közveretlenül ható trágyát nem alkalmazunk, a talajt kiéljük s néhány év múlva a meszezés dacára is keveset terem.

Az égetett meszet legjobb nyáron alkalmazni, oly módon, hogy vízzel annyira megoldjuk, humán papillomavírussal 16 porrá omoljon. Ilyen állapotban kell elhinteni és azonnal alászántani.

Katasztrális holdanként q alkalmazandó.

Érték a talpad alatt! - Nébih

Az ammónium-nitrát alapú műtrágyákat - mivel veszélyt jelenthetnek a környezetre - a műtrágyaipar és a kapcsolódó szervezetek irányelveinek megfelelően kell tárolni. Így megelőzhetjük a felszíni vizek és a talajvíz nitráttal való szennyeződését. Bokor József szerk. A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET —, ISBN 2 X.